Hatalmas löketet adott a tegnapi beszélgetés anyuval. Már nem érzem magamat teljesen hülyének és hiúnak és sekélyesnek azért, mert nagyobb melleket akarok. Ma leültem, és végiggondoltam a lehetőségeket. Tudom, hogy vannak mindenféle krémek, amikről azt ígérik, hogyha kenegetjük vele az emlőnket,…

Úristen, hogy tizenöt évig milyen dinka voltam! Anyu nem szidott le, nem nevetett ki, hanem nagyon is megértő volt. És elmondta, hogy annak idején neki nagy orra volt, és ez hogyan zavarta. És hogy meg megplasztikáztatta az orrát, annyira zavarta. Akkoriban ez még nem volt akkora divat, nem estek át…

Tudom, hogy mindenki felületesnek fog tartani, és én sem vagyok túl büszke magamra, de zavarnak a mellek méretei. Jó sok évig hallgattam erről a problémáról. Ez most tudom, hogy úgy hangzik, mintha bármit is túldramatizálnék, de tényleg ez volt. Mintha valami sötét titok lenne ez a mindennapi…